Van egy AI, amely képeket készít gyorsabban, mint ahogy pislogsz, miközben kevesebb energiát fogyaszt, mint a telefonod töltése. A UCLA kutatói pontosan ezt hozták létre – egy olyan rendszert, amely fénnyel dolgozik a hagyományos chipek helyett. De ez nem holmi sci-fi. Miközben a ChatGPT és társai szó szerint felfalják az áramhálózatokat, és adatközpontjaik annyi vizet

Tudtad, hogy lehetséges lenne egy fizikai kábelt kifeszíteni a Földtől a Holdig? Ez nem sci-fi, hanem komoly tudományos koncepció. Míg egy hagyományos kábel elszakadna saját súlya alatt már néhány száz kilométer után, a „spaceline” – kihasználva a gravitáció és a centrifugális erők egyedülálló egyensúlyát – megdöbbentő módon nemcsak lehetséges, de akár a következő évtizedekben megvalósítható

A szén-dioxid molekulának nincs tudata arról, hogy éppen globális válságot okoz. A CO₂ egyszerűen egy szénatomból és két oxigénatomból álló vegyület, ami a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik – és ami az elmúlt kétszáz év során olyan mennyiségben halmozódott fel légkörünkben, hogy az már radikálisan megváltoztatta bolygónk éghajlatát. De ami az emberiség számára probléma, az bizonyos

Sokkoló, de tudományosan igazolt tény: egyetlen átvirrasztott éjszaka után a tested génjeinek működése drámaian átalakul. Több mint 1300 gén – az összes aktív géned 6,5%-a – teljesen másképp kezd működni, mint normális alvási ciklus mellett. Három nap alvás nélkül? Ekkor már a génállományod 15%-a lázad fel. Ami még megdöbbentőbb: 24 óra alvásmegvonás hatására a gyulladást

A pneumatikus érzékelés technológiája jelentős paradigmaváltást képvisel a hagyományos elektronikus szenzorokhoz képest. A Tamperei Egyetem kutatói által kifejlesztett új pneumatikus érintőpad a nyomásérzékelés egy fundamentálisan új megközelítését demonstrálja, mely teljes mértékben mellőzi az elektromos komponenseket. A szenzor működési elve a folyadékdinamika és a nyomáseloszlás fizikai törvényszerűségein alapul: a rugalmas szilikon felületbe integrált mikroméretű légcsatornákban áramló

A tárgyalóteremben nem talárba öltözött, szigorú tekintetű bíró vár, hanem egy csendes, villódzó képernyő. A rendelőben a doktor úr helyett egy algoritmus hallgatja meg a panaszaidat. A gyóntatófülke túloldalán nem emberi hang fogadja vallomásodat, hanem egy mesterséges intelligencia elemzi a bűneidet. Megborzongsz? Megkönnyebbülsz? Esetleg mindkettő egyszerre? Ez a kettősség – a kíváncsi felfedező és az

Az emberi agy – nagyjából 1,4 kilogramm szürkeállomány, ami 86 milliárd neuronból és közel 100 trillió szinapszisból áll – történetünk során mindig is a legmélyebb magánszféránk volt. Évezredeken át hittük: bármi is történik, gondolataink érintetlenek maradnak. Titkainkat, álmainkat, ki nem mondott szavainkat egyetlen hatalom sem hatolhatja át: a gondolat szabad. De mi történik, amikor ez

Homok és algoritmusok Az MI, amely feltárja az ősi civilizációk titkait Képzeld el, ahogy egy ősi templom árnyai bontakoznak ki előtted – nem egy régészeti ásatáson, hanem a technológia révén. Ott, ahol eddig a homok végtelen hullámai minden titkot elrejtettek, most a múlt szinte magától mesélni kezd. Vajon mit árulnak el ezek a rejtett emlékek